TÖBB MILLIÓ EMBER HALHAT ÉHEN AZ OROSZ-UKRÁN HÁBORÚ MIATT
frisshirek.hu | 2022. július 25. - 21:03
Az orosz-ukrán háború nem csak a térség országait érinti rosszul, hanem a távolabbi, fejlődő országokban is tragikus következményekkel járhat – a Világélelmezési Program (WFP) becslése szerint akár 45 millió embernek okozhat élelmezési bizonytalanságot, közel egymilliónak pedig éhhalált.
A humanitárius segélyszervezetek egyre kevesebb segélycsomagot tudnak szállítani a világ legszegényebb országaiba, és Ukrajna is jelenleg csupán az ötödét tudja exportálni a háború előtti élelemmennyiségnek. Mindehhez hozzáadódik az üzemanyag és az élelmiszer árának drasztikus növekedése, ami további 47 millió embert taszíthat élelmezési bizonytalanságba. A helyzet olyan globális élelmiszerválsághoz vezethet, amelyet az elmúlt ötven évben alatt nem látott az emberiség.
Szomáliában, Etiópiában, Dél-Szudánban, Jemenben és Afganisztánban összesen mintegy 900 ezer ember nézhet most szembe az éhhalállal, ami tízszeres növekedés a 2019-es évhez képest, és súlyosabb lehet, mint az 1960-as kínai éhínségek.
A legnagyobb probléma, hogy az ellátási láncok nem működnek megfelelően, illetve, hogy az élelmiszerárak emelkedése miatt a humanitárius szervezetek számára egyre nehezebb megoldani az életmentő akciókat. A három évvel ezelőtti árakhoz képest a WFP által nyújtott ételek ára 47 százalékkal ugrott meg, emiatt a szervezet sokkal kevesebb emberhez tud segélyt juttatni.
A problémát súlyosbítja, hogy az afrikai térségekben egyes terrorszervezetek ellenőrzés alatt tartják a termelés egy részét, illetve, hogy a globális felmelegedés is rosszul érinti a Szahara és az Egyenlítő környéki országokat. Az ukrán-orosz háború globális hatása azért is ennyire erőteljes, mert Ukrajna eddig a világ búzaexportjának 10 százalékát biztosította – az ország a fekete-tengeri kikötőin keresztül havonta egymillió tonna gabonát szállított a térségbe.
Ukrajna kikötőit most viszont szinte teljesen blokád alá vonták az orosz csapatok. A világ ötödik legnagyobb búzaexportőrének raktárai megteltek, amiket az orosz lezárások és aknák miatt nem tudnak elszállítani. Ráadásul a háború miatt jelentős nagyságú termőföld vált művelésre alkalmatlanná.
Az ukránok alternatív megoldásokat keresnek, elsősorban a balti-tengeri lengyel és a fekete-tengeri román, illetve Duna-deltában lévő ukrán kikötőkön keresztül próbálnak szállítani. A dunai kikötők viszont túl kicsik és egyelőre nem tűnnek alkalmasnak ekkora mennyiségű gabona szállítására.
Törökország közvetítésével tárgyalások kezdődtek meg, hogy biztonságos útvonalat alakítsanak ki a Fekete-tengeren, viszont megállapodás még nem született.
Ukrajna azt is állítja, hogy Oroszország ellopja a gabonát és máshol adja el. Bár az ukránok azt kérik a világtól, hogy ne vásárolják meg az oroszok által szállított búzát, Afrika egy része már inkább kiegyezne az oroszokkal a szankciók ellenére is. Hassan Khannenje, a kenyai HORN International Institute for Strategic Studies kutatóintézet szakértője úgy fogalmazott, „nem moralizálsz, ha éppen éhezel”.
Forrás: index
Fotó: Pixabay