2022.10.07., péntek - Amália
Tatabánya: 7o - 13o
Az ország 19 megyéjében

Biztos, hogy emberi kéz építette a piramisokat?

frisshirek.hu, 2022. július 31. - 10:10
Biztos, hogy emberi kéz építette a piramisokat?
Máig értetlenül állunk az előtt, hogyan voltak képesek felépíteni az ókori világ hét csodája közül egyedüliként fennmaradt gízai nagy piramist 4500 évvel ezelőtt.

Az első felhőkarcolók kinövéséig ez a monumentális kőgúla volt a legmagasabb ember alkotta építmény a világon (147 méteres magasságával), és ma is rengeteg fejtörést okoz, miként tudtak 2,3 millió darab, 2–10 tonnás kőtömböt odaszállítani, kifaragni és megfelelő helyre illeszteni. 

Erich von Däniken őscivilizációkat kutató svájci sztáríró-látnok szerint a meseszép gízai nagy piramis létezése magasan fejlett földönkívüli civilizációk munkáját dicséri, akik a történelem előtti időkben látogatást tettek a Földön, hogy megtermékenyítsék ősanyáinkat és segédkezzenek az emberi civilizációk felemelkedésében. Ő azt gondolja, hogy erről az egyiptomi vezetés, a Vatikán és a fél világ tisztában van, csak mélyen hallgatnak a tényekről. 

Cseh kutatók is olvasták Däniken okfejtéseit, ezért nemrégiben újra megvizsgálták egy piramisépítő munkások településén talált leletegyüttest. Sajnos az egyiptomiak a további vizsgálatokat, de még a mintavételt sem engedélyezték részükre, ezért a kutatók csak a Bécsben őrzött leleteket tudták újra szemügyre venni. A tizenöt fémtárgy egy vésőből, két nagybaltából, két bilincsből, egy veretből, egy horogból és tűkből áll, és a lelőhelyen megtalálták a két legnagyobb piramisépítő fáraónak, a nagy piramis építtetőjének, Hufu fáraónak (görögösen Kheopsz), és Khafrénak pecsétlenyomatait is.  

A választ pedig arra keresték, hogyan tudtak rézeszközökkel soktonnás kőtömböket tökéletesre kifaragni. A réz ugyanis egy kifejezetten puha fém, ha körömmel nem is, de egy kisebb ráhatással, mondjuk egy laza kalapácsütéssel azonnal deformálódik. Márpedig 4500 évvel ezelőtt, mostani tudásunk szerint, jobb híján, rézvésőket használtak a mészkőtömbök formálásához, amelyeket fakalapácsokkal ütögettek. 

Annyit már tudunk, hogy a kőtömböket vízzel locsolt, s ettől megduzzadt faékekkel hasították széjjel, de hogyan lehet rézeszközökkel bármit is formálni rajuk? Eddig azt gondolták, hogy pár ütés után újraélezték őket, és a kőfaragók mellett mindig ott voltak a szerszámjavító munkások is. 

A szerszámokat most újra részletes kémiai elemzés alá vetették. Neutronaktivációs elemzéssel megnézték kémiai összetételüket, metallográfiával mikroszerkezetüket és mikrokeménységüket (Vickers mikrokeménység), és ólomizotóp-vizsgálattal a réz eredetét. Meglepő eredményre jutottak. 

A vizsgált eszközök nem tiszta rézből, hanem arzénrézből készültek, amelynek keménysége a bronzhoz hasonló, ezért volt tökéletesen alkalmas a mészkőtömbök megmunkálásához.

Így meg tudták állapítani, hogy a rézérc az egyiptomi keleti sivatagból és a Sínai-félszigetről származott. Ez a felfedezés egyre közelebb viheti a tudósokat a rejtélyhez. Persze ez újabb kérdést vetett fel: szándékosan adtak-e arzént a rézhez, vagy rezet és arzént egyaránt tartalmazó ércet használtak eleve? 

Utóbbi ugyanis meglehetősen ritka, mindenesetre a későbbi bronzkorban sokszor már szándékosan adagoltak arzént az olvadt bronzhoz, azért, hogy megkeményítsék az ötvözetet, de emiatt mérgezték is magukat a munkások öntudatlanul. Valószínűleg nemcsak az arzénbronz, hanem az arzénréz szerszámokkal dolgozó piramisépítők is (arzénmérgezés miatt) hamar fáradékonyak, gyengék lettek, hullani kezdett a hajuk és gyorsan kidőltek a sorból.

Däniken elmélete megdőlni látszik így, hogy földönkívüli civilizáció segített az építésben. A tudósok gondos számításokkal igazolták azt a másik nagy piramisrejtélyt is már, hogy miként mozgatták a gigantikus kőtömböket: nedves homokon csúsztatták a helyükre fatalpú szánokon. Tényleg működik – ufók nélkül is. Még azt is kiszámolták, hogy mai viszonyok között fel tudnák-e építeni a gízai nagy piramist a 21. században, és hogy a projekt mennyibe fájna. Nem is annyira sokba, mint képzelnénk.