A hosszú hétvégén Sós Endre és madarász társai egy kanadai darut figyeltek meg a több ezernyi éjszakázásra behúzó (szürke) daru között a Hortobágyon. Ez a madárfaj eddig még nem került távcső elé hazánkban, így a 425. fajként gazdagítja a magyar avifaunát - írja a szakember.
Az információ másodperceken belül felkerült a hazai madármegfigyelők belső értesítési hálózatára, így másnap már többen keresték a madarat. Ez napközben nem járt sikerrel, mivel nappal nehéz észrevenni a Hortobágyon időző legalább 140 ezer szürke daru között, hiszen akár 50 km sugarú körön belül szétszóródva táplálkoznak a gyepeken, tarlókon. Ezért az esti behúzásra a megtalálás helyén gyülekeztek a madarászok, de még így is nagy szerencse kell hozzá, hogy lencse végre kapják.
Ebben az esetben a szerencse az ornitológusok mellé szegődött, így készülhetett el ez a felvétel:
A nagy távolság, a ködös esti szürkület, a kanadai darut folyamatosan eltakaró szürke darvak és egy pont ott legelő marhagulya miatt a megfigyelési élmény nem tökéletes. A kanadai daru mintegy fél óráig maradt a helyszínen, aztán a többi madárral együtt a máig ismeretlen éjszakázó vízre repült, és azóta sem lett meg.
A szakember hozzátette, hogy a kanadaidaru-állomány többsége Észak-Amerikában fészkel, de költ Oroszország észak-keleti régiójában is. Az Egyesült Államokban Floridában és Kubában van állandó állománya. Az északabbra fészkelők - amilyen az ázsiai állomány -, az USA déli- és délkeleti régiójába, illetve Mexikóba vonul telelni.
A madár Észak-Amerikában törvényes védelmet élvez, de ennek ellenére még mindig üldözik a farmerek. A déli populációkat már a kihalás veszélye fenyegeti.
A hím körülbelül 105 centiméter, a tojó valamivel kisebb. Magvakkal, rügyekkel, levelekkel, gyümölcsökkel és kisebb állatokkal táplálkoznak. 3 éves korban érik el az ivarérettségét, évente egyszer költenek április–május közötti időszakban. A hím lelógó dísztollait kiterjesztve udvarol a tojónak. A tojó a földre, növényi anyagokból rakott kisebb halomra rakja tojásait. A fészekalj többnyire 2 ovális, fehér, világosbarna foltos tojásból áll. A tojásokon 30 napig mindkét szülő kotlik. A fiókák néhány nap múlva elhagyják a fészket, és mindkét szülő gondoskodik róluk. A fiatal madarak általában 70 nap múlva válnak röpképessé.
Európa északi és nyugati országaiban (Norvégia, Finnország, Svédország, Dánia, Nagy-Britannia, Spanyolország) ritka, alkalmi vendégnek számít. Legutóbb idén szeptember 22-én figyeltek meg egy madarat Kelet-közép Finnországban, a megtaláló Jounni Riihimaki már 14 éve keresi rendszeresen a fajt - akár ugyanazt a madarat - az országban.
A gyűrű ismerete nélkül nem lehet megmondani, hogy a Hortobágyra látogató példány ez a finn madár-e vagy az amerikai, esetleg az ázsiai állomány másik képviselője.
