A Katari-félsziget mintegy 50 ezer éve lakott terület. Az arab törzsek a Krisztus utáni első században népesítették be a vidéket. A terület 528-ban az Arab Kalifátus részévé vált, amelyen belül időről időre viszonylagos önállóságot élvezhetett, mivel távol esett a birodalom központjától. 1536-ban a törökök foglalták el, az oszmánok uralmát később szaúdi, illetve bahreini fennhatóság követte.

A brit védnökség néhány évtizedes időszakát követően 1971-ben kiáltották ki Katar függetlenségét. Az 1990-91-es Öböl-háború során Katar fontos szerepet töltött be az Egyesült Államok vezette nyugati koalíció szövetségeseként, légibázisul szolgálva a Kuvaitot elözönlő iraki csapatok elleni hadműveletek kivitelezésében.

A kicsiny állam egy kis félszigetet foglal el az Arab-félsziget északkeleti partján. Szárazföldi határa kizárólag Szaúd-Arábiával van, területének többi részét a Perzsa-öböl veszi körül. Az ország nagy része sivatag, emiatt jelentősebb állandó vízfolyása, édesvizű tava nincs. Novemberben egy úgynevezett átmeneti, meleg hónap van, ezt igen enyhe tél követi februárig, majd egy újabb átmeneti hónap után forró időszak köszönt be októberig.

Az országban kevesebb mint harmadannyian élnek, mint Magyarországon. A 2,8 milliós lakosság döntő többsége külföldről érkezett munkavállaló. Egy három évvel ezelőtti statisztika szerint mindössze 313 ezren voltak közülük katari állampolgárok. Az elsősorban délkelet-ázsiai országokból érkező munkások száma felborította a nemek arányát: 2020-as becslés alapján a nők a katari össznépesség mintegy negyedét teszik csak ki. 

Katarban nincsenek politikai pártok, mivel nem engedélyezett a működésük. A hatalom gyakorlása az uralkodó család monopóliuma. Az emírségnek ugyanakkor 2005 óta írott alkotmánya van. Az állampolgárok az önkormányzati választásokon szavazhatnak 1999 óta. Az első parlamenti választást 2021-ben tartották.

Az ország gazdaságának mozgató erejét a hatalmas kőolaj- és földgázkészlet adja. 10 évvel ezelőtti olajkészletei 15 milliárd barrellre rúgtak, miközben földgázvagyona a világ összkészleteinek több mint 13 százalékát adta. Erre épülnek kulcsiparágai, a kőolaj-finomítás és a vegyipar. A kőolaj- és földgázkivitelből származó tetemes bevételekből fejlett infrastruktúrát, magas színvonalú szociális intézményrendszert építettek ki. A modern gazdaságszerkezetet tükrözi, hogy az ország GDP-jének mintegy felét a szolgáltató szektor adja az ipar hasonló részaránya mellett.

A katari állandó lakosok közül – akik száma mintegy 2 millió fő – senki nem él a szegénységi küszöb alatt, s mindössze egy százalék volt a munkanélküliek aránya.

Az országban nincs jövedelemadó, s a meglévő adónemek tekintetében is a világ egyik legalacsonyabb adókulcsokkal rendelkező országa. Az egy főre eső GDP tekintetében a világ negyedik leggazdagabb országa volt 2016-os kimutatás szerint.

Az öbölmenti olajmonarchiákra gondolva, óriási gazdagság jelenik meg számos európai ember lelki szemei előtt. Fehér lepelbe öltözött férfiakat, mellettük szolgai módon lépkedő csadoros nőket képzel maga elé. Katarban a helyzet homlokegyenest eltérő ettől, a városállam ugyanis rengeteget változott az elmúlt évtizedek során. Az 1999 óta megtartott önkormányzati választásokon már nők is részt vehetnek.

Mivel Katar az iszlám előírásokat követi, az emírség területén tilos az alkohol, valamint a sertéshúsból készült ételek fogyasztása. Ezeket nem is lehet bevinni az országba. Mindazonáltal egyes exkluzív hotelek éttermeiben van lehetőség alkohol vásárlására - méregdrága áron.

Amint arról lapunk, a Frisshirek.hu korábban már beszámolt, két nappal a focivébé kezdete előtt jelentette be Katar, hogy mégis tilos lesz a sörfogyasztás a torna alatt.

A világsajtó egységes reakciója az volt: nem azzal van a baj önmagában, hogy nem lehet majd alkoholt inni, hanem hogy a házigazda ország egy fixen letárgyalt témában farolt ki az utolsó pillanatban. Adódik a kérdés, hogy mi lesz a reakció, ha például valamelyik játékos emberi jogi témákban kritizálja a rezsimet, amely a saját polgárait ilyesmiért simán bebörtönzi...

Mint megírtuk, tegnap kettős mérce alkalmazásával vádolta meg a nyugati országokat Gianni Infantino, a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) elnöke. A szövetség már hetekkel ezelőtt megüzente a világbajnokságon résztvevő válogatottaknak, hogy ne politizáljanak, hanem focizzanak. Beszámoltunk arról is, hogy a katari vébé nagykövete, a rendező ország korábbi válogatott futballistája szerint a homoszexualitás agykárosodás eredménye.

Katar sportéletével, illetve a ma kezdődő labdarúgó világbajnoksággal egy másik írásunkban foglalkozunk.

Fotó: qatar2022.qa