Véget ért a népszámlálás
A Népszava cikkében felhívta arra a figyelmet, hogy miközben a lakosságszám 9,68 millióra tehető, addig ennél jelentősen kevesebben töltötték ki a népszámlálást, amely mögött a lap értesülései szerint az állhat, hogy sokan élhetnek már külföldön akár magyarországi lakcím nélkül is. Vagy ha rendelkeznek még hazai címmel, akkor értelemszerűen nem voltak itthon, mikor felkereste őket a biztos.
Október 1. és 19. között mindenki önállóan tölthette ki a kérdőívet interneten, majd a számlálóbiztosi szakaszban és a pótösszeírás során a számlálóbiztosok táblagépen rögzítették az adatokat - emlékeztetett a KSH közleménye.
7 millióan töltötték ki online a kérdőívet 3,2 millió címről bejelentkezve.
Ez az arány az alig három hét alatt, amely erre rendelkezésre állt, nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedőnek számít - jegyezte meg a KSH. Most először zajlott teljesen elektronikusan az összeírás, a még hiányzó adatokat pedig állami adatbázisokból pótolják, amihez szintén most először kapott jogosultságot a hivatal.
Az idei volt az utolsó hagyományos népszámlálás Magyarországon, a tervek szerint a következő összeíráshoz az adatokat már kizárólag adminisztratív források feldolgozásából nyeri ki a statisztikai hivatal
- vetítette előre a KSH. A népszámlálás lezárultával megkezdődik az adatok feldolgozása, az első eredmények 2023 első negyedévében várhatók. A részletes adatokat pedig jövő ősszel publikálják majd.
Az eredményeket a döntéshozókat támogató elemzők, a tudományos kutatók, a gazdasági élet szereplői kiterjedten használják majd a stratégiaalkotásban, a fejlesztések megalapozásában. Ezen túlmenően a most kinyert adatok adják majd a kiindulópontját minden statisztikai adatgyűjtésnek és reprezentatív társadalomtudományi vagy piackutatásnak, valamint szintén alapul szolgálnak majd olyan mutatóknak, mint az egy főre jutó GDP, az egy főre jutó jövedelem vagy fogyasztás - emlékeztetett közleményében a KSH.
Megbízható alapot nyújtanak továbbá a népszámlálás eredményei nemcsak az egész országot, hanem az egyes településeket, valamint a szűkebb lakókörnyezetet érintő gazdasági, társadalmi és területfejlesztési döntések előkészítéséhez.
Emellett fontos információkkal szolgálnak a helyi ellátási, szolgáltatási és infrastrukturális igényekről és segítik a vállalkozásokat is, amelyek az eredmények ismeretében biztosabban, tudatos adathasználattal tervezhetik tevékenységüket, például egy új üzlet megnyitását vagy a helyi szolgáltatásaik bővítését - zárták közleményüket.
A kiemelt kép forrása: MTI / Balázs Attila