Úgy vélte,

a jövő év első hónapjaiban "elhúzódó tetőzés" jellemezheti az inflációt.

Az MTI kérdésére közölte, hogy

az infláció decemberben még emelkedik Magyarországon,

két hatás eredőjeként: az üzemanyagokra vonatkozó ársapka eltörlése 2,5 százalékpontot jelent, ennek 80 százaléka, 2 százalékpont érvényesül már a decemberi inflációs adatban, a másik hatás pedig az átárazások magas mértéke.

A decemberi infláció 26-27 százalék közötti tartományban alakulhat, és hasonló maradhat 2023 első negyedévében

- mondta a jegybank alelnöke, aki szerint a mutató érezhető csökkenése 2023 második felében következhet be.

Virág Barnabás kiemelte, hogy a jegybank célzott intézkedései eredményesen mérsékelték a piaci kockázatokat, a kamatkondíciók jelenlegi szinte biztosítja az inflációs cél fenntartható elérését.

Az inflációs pálya a szeptemberi várakozásokhoz képest magasabban alakul: 2022-ben 14,5-14,7 százalék, 2023-ban 15,0-19,5 százalék lehet.

Az infláció 2023 végére egyszámjegyűre mérséklődik a jegybank várakozása szerint, 2024-ben tér vissza a jegybanki toleranciasávba.

Az alelnök az előrejelzésben a legnagyobb kockázati forrásnak továbbra is az orosz-ukrán konfliktust nevezte.

Virág Barnabás ismertetése szerint bár a legtöbb előrejelzés alapján megindult a globális infláció csökkenése, a konjunktúra érdemi lassulása még most következik, ez a 2023-as évet érinti. Az MNB elemzése szerint a vállalatok jövedelmezősége érdemben emelkedett, a költségek emelkedésénél nagyobb áremelést hajtottak végre.

Kedvező fejleménynek nevezte az EU-megállapodást, és a folyó fizetési mérleg javulását.

Arra a felvetésre, hogy terveznek-e újabb jegybanki programokat a hitelezés támogatásához, azt mondta:

óvatosabban nyújtanak a bankok új hiteleket, szigorodnak a feltételek, a lakosság pedig óvatosabban vesz fel hitelt.

A mostani magas inflációs közegben a legfontosabb feladat az infláció "megtörése", és a pálya csökkenő szakaszának minél gyorsabb elérése, ezt követheti minden más kérdés, így a hitelpiacok ösztönzése - mondta.

Erősödött kedden a forint a főbb devizákkal szemben a bankközi piacon

Az eurót este fél hétkor 402,47 forinton jegyezték a 12 órával korábbi 403,78 forintos jegyzés után. A dollár jegyzése 378,46 forintra csökkent 381,26 forintról, a svájci franké pedig 408,91 forintra 410,16 forintról.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa keddi, idei utolsó kamatdöntő ülésén nem változtatott a 13,00 százalékos jegybanki alapkamaton és nem módosította a kamatfolyosó széleit sem. A döntés megfelelt az elemzői várakozásoknak. A bejelentést követően kiadott közleményében az MNB jelezte, hogy megítélése szerint az alapkamatot a jelenlegi szinten szükséges tartani az árstabilitási cél eléréséhez. 

Kedd esti jegyzésén a forint 0,3 százalékkal áll erősebben az euróval és a svájci frankkal szemben a napi kezdéshez képest és 0,7 százalékkal erősödött a dollár ellenében. A hét eleji kezdéshez képest a forint 0,7 százalékkal erősödött az euróval, 1,2 százalékkal a dollárral és 0,3 százalékkal a svájci frankkal szemben. A december eleji jegyzésénél a forint 1,6 százalékkal áll erősebben az euróval, 3,7 százalékkal erősebben a dollárral és 1,6 százalékkal erősebben a svájci frankkal szemben.

Az év eleje óta a forint gyengült, a három devizával szemben a fenti sorrendben kilenc, tizenhat és tizenöt százalékkal.