Franciaország: kevesebb sztrájkoló, több tüntető a nyugdíjreform elleni 2. tiltakozónapon
A francia kormány tervezett nyugdíjreformja ellen a szakszervezetek által meghirdetett második országos tiltakozónapon valamivel kevesebben sztrájkoltak kedden, mint a január 19-i első megmozduláskor, de az összesítések szerint többen vettek részt a tiltakozó felvonulásokon.
A frisshirek.hu portál pont az a média hiány, ami egy működő demokráciában természetes kellene legyen, éspedig elfogulatlan, naprakész hírek közvetítője közéletről, politikáról, kultúráról, sportról egyaránt. Nálunk nincs és nem is lesz részrehajlás! Hogy ez így is maradjon, kérlek támogasd munkánkat adományoddal, hívd meg ismerőseid, hogy olvassanak bennünket és kerünk, kövess és lájkolj minket a közösségi médiában is.
TámogatásA belügyminisztérium összesítése szerint országszerte 1,27 millióan tiltakoztak, a CGT szakszervezet 2,8 millió résztvevőről közölt adatokat.
Mindkét szám magasabb, mint január 19-én, amikor a hatóságok 1,1 millió, míg a szakszervezetek 2 millió tiltakozót számoltak össze.
Társadalmi reform ellen 1995 óta nem tüntettek ilyen sokan a francia utcákon. A munkabeszüntetés elsősorban a közszférát érintette, mindenekelőtt a közlekedést, az oktatást és az energiaszektort - írja az MTI.
Az állami vasúttársaság, az SNCF tájékoztatása szerint kedden a vonatoknak átlagosan alig 20 százaléka, a szuperexpresszeknek (TGV) 25-30 százaléka közlekedett. A szakszervezetek összesítése szerint az SNCF dolgozóinak 36,5 százaléka tartott munkabeszüntetést, míg január 19-én 46,3 százalékuk sztrájkolt. A vasúttársaság igazgatósága nem kívánta megerősíteni az adatokat.
A repülőtereken a légiirányítók sztrájkja jelentős késéseket és fennakadásokat eredményezett. A párizsi Orly repülőtéren a járatok ötödét törölték, a fővárosi tömegközlekedésben a járművek csak a reggeli és a délutáni csúcsforgalomban közlekedtek, akkor is csak ritkítva.
A TotalEnergies energiaórás olajfinomítóiban 75-100 százalékos volt a részvétel a munkabeszüntetésben, míg az EDF áramszolgáltató szerint keddre virradó éjjel csaknem három nukleáris reaktornak megfelelő teljesítménnyel csökkent a villamosenergia-termelés az országban. Ez ugyanakkor a szakszervezetek szerint "semmilyen hatással" nincs a fogyasztókra.
Az oktatási tárca szerint az általános iskolákban a tanárok 26,65, a középiskolákban 25,22 százaléka nem tartotta meg az óráit, míg január 19-én az általános iskolákban 42, a középiskolákban 35 százalékos volt a részvétel a sztrájkban.
A pedagógus-szakszervezetek szerint viszont a tanárok 55 százaléka tartott munkabeszüntetést kedden.
Január 19-én a közszférában dolgozó 2,5 millió munkavállaló 28 százaléka vett részt a tiltakozó megmozdulásban, kedden csak 19 százalékuk.
A rendőrség 11 ezer rendőrt és csendőrt mozgósított a felvonulók biztonságának szavatolására, a fővárosban - ahol délután indult a legnagyobb menet - 4 ezer rendfenntartó volt az utcákon. Párizsban a rendőrség szerint 87 ezren, a szervezők szerint félmillióan tiltakoztak. A tüntetőkhöz a rendőrökkel összetűzéseket provokáló anarchista rendbontók is csatlakoztak, közülük 23 embert előállítottak.
Laurent Berger, a CFEDT szakszervezet főtitkára szerint már a vidéki városokban délelőtt rendezett felvonulásokon többen voltak, mint január 19-én.
Mindenhonnan az országból nagyon magas számok érkeznek, legalább akkorák, sőt jobbak, mint január 19-én
- mondta a szakszervezeti vezető.
Mostantól elvárjuk, hogy a kormány mondjon le a nyugdíjkorhatár 64 évre emeléséről, és végre üljön le a tárgyalóasztalhoz, mert a franciák tömegesen utasítják el a reformot. Ezt meg kell hallani
- tette hozzá.
Philippe Martinez, a radikálisabb CGT szakszervezet vezetője úgy fogalmazott, hogy
amennyiben a kormány és a köztársasági elnök továbbra is megvető hangon szól a megmozdulásokról, a gördülő sztrájk kérdése is felmerül.
A törvénytervezetet - amelynek legfőbb intézkedése a nyugdíjkorhatárnak a jelenlegi 62-ről 64 évre emelése, valamint a teljes összegű nyugdíjhoz szükséges szolgálati évek fokozatos meghosszabbításának felgyorsítása - hétfőn kezdte el megvitatni a nemzetgyűlés szociális bizottsága. A javaslat - amelyhez az ellenzék 7 ezer módosító indítványt nyújtott be, ebből 6 ezret a baloldal - a plenáris ülés elé február 6-án kerül vitára.
A szakszervezetek kedd este február 7-re és 11-re hirdették meg a következő tiltakozónapokat.
A reform célja, hogy a nyugdíjrendszer egyensúlyba kerüljön 2030-ig, ezt követően a kormány szerint újabb változtatásokra lehet szükség. Az elmúlt három évtizedben több nagy nyugdíjreformot is elindítottak a francia kormányok a társadalom elöregedésének, illetve a nyugdíjkassza deficitessé válásának kompenzálására, és valamennyit jelentős tiltakozó megmozdulások kísérték.
A nyugdíjreformot Emmanuel Macron államfő már az első mandátumát megelőző kampányában megígérte 2017-ben, majd a második mandátuma legfőbb intézkedéseként harangozta be. Mivel azonban nem rendelkezik a törvénytervezet elfogadásához szükséges parlamenti többséggel, egy tartósnak bizonyuló tiltakozó megmozdulási hullám a kormány helyzetét is megingathatja.
Fotó: MTI/AP/Laurent Cipriani
