Amint arról lapunk, a frisshirek.hu már beszámolt, a gyakorlatilag az egész egészségügyi ellátórendszer működését megváltoztató kormányrendeletek a múlt év végén, a december 30-i Magyar Közlönyben jelentek meg. A Magyar Orvosi Kamara korábban tiltakozott a kormányzat akkor még csak tervezett rendeletei ellen, mondván, hogy azok rombolnák az egészségügyet.

A MOK aztán január végén bejelentette, hogy beigazolódott a félelmük: az új törvény és rendeletek következtében az orvosok kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek és sérül az autonómiájuk. Éppen ezért február 4-re rendkívüli küldöttgyűlést hirdettek meg, hogy eldöntsék, milyen nyomásgyakorlási eszközzel éljenek „a szakmai és egzisztenciális érdekeik megvédése érdekében”.

A 24.hu arról írt, hogy Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara elnöke és Álmos Péter alelnök a gyűlést követő szombati sajtótájékoztatón elmondták: közel egyhangúan megszavazták a küldöttek, hogy

• a háziorvosok ne írják alá az új ügyeleti szerződéseket, és helyezzék letétbe feladatellátási szerződéseik felmondását,
• a kórházi orvosok az önkéntes többletmunkájuk felmondását helyezzék letétbe.

A MOK felszólítja a szakellátó orvosokat is, hogy az önként vállalt többletmunka-szerződéseik felmondását helyezzék letétbe, szintén a kamara területi szervezetinél.

Az orvosok saját maguk dönthetik el, hogy részt vesznek-e az akcióban

– hangsúlyozta a MOK elnöksége.

A letétbe helyezett felmondások élesítéséről konkrét dátum nincs, egyelőre megvárják, hogyan reagál a kormány, illetve hogy hány orvos vesz részt az akcióban.

Kincses Gyula hozzátette: kritikus pontra ért az egészségügyi ellátás, ezért volt szükség a rendkívüli küldöttgyűlés összehívására és a tiltakozó akciók meghatározására.

Álmos Péter azt mondta,

az egészségügy valójában már összeomlott: a betegek nem kapnak időben ellátást, nem adottak a gyógyítás feltételei.

Akinek sikerül ellátáshoz jutnia, az szerencsésnek mondhatja magát

– tette hozzá a 24.hu cikke szerint.

Az egészségügy további leépülésének megállítása és a folyamat visszafordítása érdekében a MOK rövid és hosszú távú cselekvési javaslatokat fogalmazott meg.

A magyar emberek sokkal rosszabb egészségügyi állapotban vannak és korábban halnak meg, mint az európai átlag. Kritálytiszta adatok mutatják, hogy sokkal kevesebb pénzből és rosszabbul működik a hazai egészségügy, mint az uniós vagy akár a regionális országoké

– fogalmazott a MOK szombat délután kiadott közleménye.

A MOK szerint az, hogy az utóbbi években emelkedett az orvosok keresete, önmagában kevés az egészségügy biztonságos működtetéséhez.

A rosszul működő rendszert eddig a magyar orvosok és szakdolgozók kötelességük feletti teljesítésével lehetett fenntartani, például a kórházak ügyeleti ellátását lehetővé tevő, teljesen önként vállalt többletmunkával.

Az orvosok a törvénymódosítások rossz irányát látva, ilyen erőfeszítéseiket ezentúl csak a gyógyítás érdekét szolgáló változások esetén fognak biztosítani

– olvasható a közleményben, ami azt prognosztizálta, hogy ha a kormány az orvosoknak csak utólagos véleményezési lehetőséget biztosít, és őket kihasználó döntéseket hoz, akkor a már most is kevés orvos és ápoló helyett még kevesebb lesz, aminek a legnagyobb kárvallottjai a betegek, a magyar emberek lesznek.

A magyar orvosok és szakdolgozók évtizedek óta vállalnak szabadidejük terhére önkéntes ügyeleteket és műszakokat, hogy a betegek valahogy ellátáshoz jussanak. A hivatástudatunk azonban önmagában nem tudja az állam helyett a jó minőségű gyógyítás feltételeit megteremteni

– mondta ezzel kapcsolatban Kincses Gyula, a MOK elnöke.

Újratervezett egészségügyi rendszert javasolnak

A magyar orvosok szeretnék, ha a betegeik időben, hosszú várakozás nélkül jutnának be a korszerűen felszerelt vizsgálókba, műtőkbe, ahogy más uniós országok állampolgárai. A magyar orvosok szeretnének több figyelmet szentelni a betegre, amely nélkülözhetetlen a hatékony gyógyításhoz. Éppen ezért

a kamara ezért olyan újratervezett egészségügyi rendszert javasol, ahol a vagyoni helyzettől függetlenül minden beteg megfelelő ellátásban részesül, és az állam a dolgozókat megtartó pályaképet biztosít.

A MOK által javasolt alapelvek:

1. Valós társadalmi szolidaritáson alapuló egészségpolitika.
2. Korszerű szerkezetű, innováció befogadásra alkalmas, többszektorú egészségügyi rendszer.
3. Szakmai és etikai szabályokon alapuló átlátható működés.
4. Humánerőforrást megőrző szabályozási környezet és pályakép.
5. Egészségtudatosság és ismeretek fejlesztése.

Az orvosi kamara azt követeli, hogy az egészségügy valódi átalakításához a kormány vegye igénybe a Magyar Tudományos Akadémia, a szakmai kamarák, a parlamenti pártok delegáltjai és a betegszervezetek segítségét, és

közösen dolgozzanak ki egy hosszú távú egészségügyi átalakítási tervezetet, ami alapján 2023. december 31-ig fogadja el a parlament az új törvénycsomagot.

A MOK a fentieken túl olyan azonnali korrekciókat javasol, amelyek biztosítják, hogy az egészségügyi dolgozók nyugodtan tudják munkájukat végezni, a figyelmüket a beteg kösse le, ne a kiszámíthatatlanság:

• szakdolgozói béremelés 2023. januártól,
• a háziorvosi és fogorvosi ellátás megerősítése,
• biztosítani kell az alapellátás működési feltételeit, az elszálló rezsiárak kifizethetőségét, és ezt nem szabad kockáztatni nem kipróbált új finanszírozás erőltetett bevezetésével,
• a szakellátásban dolgozók munkafeltételeinek javítása,
• az orvosokat hasraütésszerűen értékelő szempontok helyett az ellátás minőségét valóban javító módszer kidolgozása,
• az alapbért csonkító és a korlátlan időtartamú áthelyezést lehetővé tevő jogszabályok visszavonása
  a szakellátók elvett pótlékainak visszaállítása,
• a személyes közreműködői munkaviszony lehetőségének megtartása, mert enélkül gyakorlatilag nem működik a legtöbb kórház és rendelőintézet.

Ha nem valósulnak meg ezek a rendszer javítását célzó követelések, akkor a Magyar Orvosi Kamara szakmai meglátása szerint a magyar egészségügy kettészakad a szegények közellátására és a tehetősebbek magánegészségügyére. De mindkét fél elégtelenül működik majd, súlyos betegség esetén senki sem jut megfelelő ellátáshoz

– fogalmazott Svéd Tamás, a MOK titkára.

Fotó: Magyar Orvosi Kamara