Egymillió ember állt munkába, soha nem dolgoztak ennyien Magyarországon - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szombaton Budapesten, a Várkert Bazárban tartott hagyományos évértékelő beszédében - számolt be róla az MTI.

A miniszterelnök hangsúlyozta: a magyar gazdaság háromszorosára növekedett, és már a minimálbér is nagyobb, mint az átlagbér volt a szocialisták alatt.

Orbán Viktor szerint "Brüsszelt megvető bátorsággal" újjászervezték a magyar államot, és az akadékoskodókat félretolva felépítettek egy új magyar gazdaságot is, amelyben mindenki esélyt kapott, hogy megtalálja a maga számítását.

Fáradságos tíz év volt, izzadtunk is rendesen, térd, könyök lehorzsolva, vízhólyag is akadt jó néhány, de úgy éreztük, megérte

- mondta a miniszterelnök.

A baloldalnak azt kellene megértenie, hogy a győzelemhez nem elég a sok millió dollár és a befolyásos pártfogók, a győzelemhez szív kell, nem elég a szerencse.

Orbán a választásról szólva azt mondta: az egész baloldal összefogott a kormánypártok ellen, "Brüsszel megpróbálta kiszárítani a kincstárat, Gyuri bácsiék pedig begurítottak ide Amerikából négymilliárd forintnyi dollárt, hogy legyen az elvtársaiknak mivel lövöldözni ránk."

"Pórul jártak, ezt megint elkalibrálták... Nem kicsit, nagyon" - folytatta a miniszterelnök, majd hozzátette: még rá is fognak fizetni.

A rendszerváltás óta eltelt 32 évből a legnehezebbnek ítélte a 2022-es évet Orbán Viktor.

A kormányfő azt mondta, a koronavírus-járvány után a világ nem a helyes útra tért vissza, hanem átlépett a háború éveibe. Minden megváltozott a politikában és a gazdaságban is, a világ határozottan a vadnyugat felé vette az irányt. Valójában 2020 márciusa óta, vagyis lassan három éve folyamatos nyomás alatt éljük az életünket, és ebből könnyen lehet négy, de akár öt év is.

Hozzátette: amikor a Nyugat a szankciókkal belépett a háborúba, mindent újra kellett gondolni. Ez vitte el az áprilisi választás utáni hónapokat.

Ha 2022 volt a legnehezebb, akkor 2023 lesz a legveszélyesebb év a rendszerváltás óta; a lassan már állandósult migráció mellett két új ellenség, veszély leselkedik ránk: a háború és az infláció - mondta Orbán Viktor.

A kormányfő leszögezte: "ha Magyarországot meg akarjuk óvni, ha békés életet akarunk magunknak, csak egyetlen választásunk marad, az orosz-ukrán háborúból ki kell maradni". Ugyanakkor felvetette, hogy "helyes-e, erkölcsileg rendben lévő-e kimaradnunk a háborúból". Helyes, sőt egyedül ez a helyes.

Marad a családpolitika, marad a munkaalapú gazdaság, marad a nyugdíjasokkal kötött megállapodás és vele a tizenharmadik havi nyugdíj, és marad a rezsivédelem is.

A miniszterelnök leszögezte: a magyar kézbe vett stratégiai ágazatokat, a bankszektort, az energiaszektort, a médiaipart a kormány magyar kézben tudja tartani, sőt a távközlési és infokommunikációs területet is "visszamagyarosítjuk". Marad a vidéknek tett ígéret is, "soha nem látott fejlesztéseket indítunk be, annyi pénzt biztosítunk, amennyit még nem látott a magyar vidék".

Jelezte, marad a keleti országrész felzárkóztatásának terve is. A "Győr-Szombathely-Veszprém ipari övezet mellé beemeljük a Debrecen-Nyíregyháza-Miskolc háromszöget" - fogalmazott.

Hozzátette: ehhez energia kell, sok energia, annyi, amennyi még sohasem kellett Magyarországon, ezért erőműveket és vezetékrendszereket fognak építeni "akkor is, ha Brüsszel ebben nem hajlandó szerepet vállalni".

A kormányfő beszédében hangsúlyozta: "mi itt élünk", és a háború a szomszéd ország földjén zajlik. Miközben Munkácson levetetik a magyar jelképeket, leváltják a magyar vezetőket az iskoláink éléről, sokan halnak hősi halált a frontvonalban - szögezte le a miniszterelnök. A kárpátaljai magyar kisebbség nem ezt érdemli - jelentette ki Orbán Viktor, hozzátéve: "több tiszteletet a magyaroknak Munkácson, Kijevben, Brüsszelben és Washingtonban".

A kormányfő elmondta: a mi békepárti és a többiek háborúpárti álláspontja a különbségeket hozza felszínre, elhomályosodik az a tény, hogy a stratégiai célok tekintetében teljes egyetértésben vagyunk. Azt akarjuk, hogy Oroszország ne jelentsen fenyegetést Európára, és legyen Oroszország és Magyarország között kellően széles és mély terület, egy szuverén Ukrajna.

A különbség az eszközökben van: a háborúpártiak szerint ezt Oroszország legyőzésével lehet elérni, szerintünk pedig azonnali tűzszünettel és béketárgyalásokkal - hangsúlyozta. Hozzátette, a mi javaslatunk mellett van egy további súlyos érv: életeket csak tűzszünettel lehet megmenteni.

Az emberveszteség mértéke már többszázezres nagyságrendű, a fájdalom, a megözvegyülés, az árvák számának növekedése, a tengernyi szenvedés hullámai csak tűzszünettel csendesíthetők le - fogalmazott.

Orbán Viktor leszögezte: a NATO-tagság létfontosságú Magyarország számára, túlságosan a nyugati világ keleti szélén vagyunk ahhoz, hogy lemondhassunk róla. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta: a NATO védelmi szövetség, és nem háborús szövetség, háborús koalíció. A NATO-tagság a közös védekezésen túl semmilyen kötelességet nem jelent, és a tagállamok nem is várhatják el egymástól, hogy valamiféle közös hadicél érdekében együtt támadjanak meg egy harmadik országot.

Egyre durvább és kíméletlenebb hangnemre számít Magyarországgal szemben Orbán Viktor miniszterelnök, aki azt mondta, az ukrán-orosz háború egyre vadabb és kegyetlenebb lesz.

A miniszterelnök beszédében leszögezte, fel kell készülni provokációkra, sértegetésekre, fenyegetésekre és zsarolásokra. A politikus értékelése szerint "már régen túl vagyunk a szuverenitást tiszteletben tartó diplomáciai nyomásgyakorláson".

Hozzátette: Joe Biden amerikai elnök a jó barát helyett "egy présembert, press mant" küldött nagykövetnek, hogy bármi áron, de préselje bele a magyarokat a háborús táborba, préseljen ki belőlük egy csatlakozó nyilatkozatot.

A bajt Brüsszel szabadította ránk az energiahordozókra kivetett szankciókkal, a betegség neve szankciós infláció, a vírus pedig a brüsszeli szankció - mondta Orbán Viktor.

A miniszterelnök kiemelte: a szankciók négyezer milliárd forintot vettek ki a magyarok zsebéből 2022-ben. Ennyivel többet költöttek a magyar vállalatok, az állam és a családok a szankciók miatt csak energiára Magyarországon. Ezt az összeget a vállalatok költhették volna béremelésekre, az állam adócsökkentésre vagy családtámogatásra, a családok pedig lakásvásárlásra vagy a gyermekeikre.

Azt is mondta: Brüsszelből segítség helyett csak újabb szankciók jönnek. A kormány vagy két tucat intézkedést hozott, amelyekkel védi a vállalatokat és a családokat.

Egy átlagos család a rezsicsökkentett árakon keresztül havi 181 ezer forintot spórol. Ez egész Európában egyedülálló.

Jelezte, noha a baloldal az élelmiszer-árstop visszavonását követeli, az addig marad, amíg a kormány az inflációt csökkenő pályára nem tudja  állítani. Ugyancsak marad a kamatstop, ami 350 ezer családot véd a kamatok bakugrásai ellen.

Közölte azt is, május 1-jével buszra és vasútra egyaránt érvényes havi országbérletet és vármegyebérletet vezetnek be. A vármegyebérlet 9450 forintba, a havi országbérlet 18 900 forintba kerül majd.

A pedofíliára nincs bocsánat, a gyerek szent és sérthetetlen, a felnőtteknek meg az a dolguk, hogy a gyerekeket bármi áron megvédjék - mondta Orbán Viktor.

A kormányfő hangsúlyozta: "nem érdekel bennünket, hogy megbolondult a világ, nem érdekel bennünket, hogy miféle visszataszító hóbortoknak hódolnak egyesek, nem érdekel bennünket, hogy Brüsszel mivel mentegeti, magyarázza a megmagyarázhatatlant".

Ez itt Magyarország, és itt kell lennie Európa legszigorúbb gyermekvédelmi rendszerének!

- jelentette ki a miniszterelnök.

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd