A szempontokba nagyon is beleszámított a globális éghajlatváltozás mérséklése és a környezetre gyakorolt káros hatások csökkentése, a fenntarthatóság. A kutatás három pillére összpontosított, ezek voltak a környezeti, gazdasági és társadalmi struktúra vizsgálatai az adott megyei jogú városokban.

Zalaegerszegen és Nagykanizsán van hová fejlődni?

Úgy tűnik igen, mivel a kutatás során figyelembe vették a „tisztességes munka és gazdasági növekedés”- elvét, azaz az egy főre jutó nettó jövedelmet, az álláskeresők számát, az idős lakosság eltartottsági rátáját, a vállalkozások számát és a foglalkoztatottsági rátát.

E fejlődési cél inkább gazdasági fókuszú jelzőszámai alapján a legjobb helyzetben Esztergom, Győr, Szeged, Tatabánya és Veszprém, míg a legrosszabb helyzetben Salgótarján és Szekszárd voltak.

Az egy főre jutó nettó jövedelemben például a legjobb helyzetű Székesfehérvár és a legrosszabb helyzetű Baja/Sopron között fajlagosan 600-700 ezer forintos a különbség az átlagjövedelmekben. A 180 napon túl nyilvántartott álláskeresők aránya az említettnél sokkal homogénebb, egyedül Salgótarjáné kiugró, de még a második legkedvezőtlenebb helyzetben lévő Nagykanizsáétól is több mint 10 százalékponttal magasabb -fogalmazott az Index.

Az ipari adatokat az innovációkat, valamint az infrastruktúrákat is górcső alá vették.

Az összesített teljesítménye alapján kiemelkedő Győr mindhárom vizsgált cél esetében kedvező, átlag feletti értékekkel rendelkezik. Az ország egyik leginnovatívabb, legdinamikusabban fejlődő városa, amelyet megalapoz a város kiváló oktatási háttere – fogalmaznak a tanulmányban.

A kutatók klaszteranalízist alkalmaztak, azaz a fenti perspektívák szerint rangsorolták a megyei jogú városokat, a városokat, így Zalaegerszeg és Nagykanizsa a 3. halmazba került.

Forrás: Index