Sajnos a Zalakerámia pénzügyi mutatóiból már észrevehető a lejtő, ők lehetnek a legsérülékenyebbek az új szabályozás következtében. Az alapanyag, az energia ára is jelentősen tovább nőtt 2022-ben, ahogy a munkaerő költsége is, így várhatóan több milliárdos veszteséget kell lenyelniük. Ráadásul az új szabályok szerint 2023 februárjától a 2020 januári áraiknál csak 42 százalékkal adhatják drágábban a termeiket, az e feletti bevételük 90 százalékát elvonja az állam.

A kormányzat 2021 júliusától egy olyan szabályozást vezetett be, aminek keretében az általuk meghatározott árnál drágábban értékesítő vállalatok az e feletti bevétel 90 százalékát kiegészítő bányajáradék formájában be kell fizetniük a költségvetésbe.

Mindez csak a hazai termelőkre vonatkozik, az importra nem. A magyarországi termelők helyzetét az is nehezíti, hogy ezt a járadékot még az export után is be kell fizetniük, így nem csak itthon, de külföldön is versenyhátrányba kerülnek. Sőt, ha mégis lenne kivitel, ahhoz még a kormányzat jóváhagyását is kell kérni - írta a G7.

Ellehetetlenítik a hazai cégeket?

A zalaegerszegi cég is érintett abban, hogy az alapanyagként használt gipsz, kavics és homok után már ma is jelentős bányajáradékot fizetnek a kitermelők, amit aztán a 90 százalékos büntetőadóval növelten kell megvenni a csempegyártóknak vagy mészgyártóknak, így a Zalakerámiának is. Rajtuk kívül hazánkban még összesen 33 vállalatot érint a helyzet.

A G7 úgy fogalmazott, hogy három legnagyobb vállalat adta az értintett szektorok bevételének 90 százalékát, ezek mind külföldi tulajdonban vannak, ebből kettő cég is zalai:

• Az égetett tégla- és cserépgyártásban vezető szerepet betöltő Wienerberger Téglaipari Zrt, aminek az osztrák Tondach Beteiligungs GmbH a tulajdonosa
• A Lentiben tetőcserepeket gyártó és forgalmazó Creaton South-East Europe Kft., ami a német CREATON Berchtold & Ott csoporthoz tartozik a Clay Tiles Europe S.A.S.-en keresztül
• A Zalakerámia, ami az osztrák Lasselsberger csoport tulajdona.

A fenti cégek közül már 2021-ben is veszteséges volt a Zalakerámia. A magas energiaárak és az alapanyagok különadókkal terhelt költsége különösen őket viseli meg. A G7 szerkesztősége kereste a céget azzal kapcsolatban, hogy mit gondolnak az új szabályozásról, el kívánják-e adni a magyar részesedést, de a cikk megjelenéségi nem kaptak választ.

A Zalakerámia Zrt. ma már az egyetlen hazai burkolólap gyártó. Fő tevékenységük: fal- és padlóburkoló lapok, gres lapok, dekor lapok gyártása, kül- és belföldi forgalmazása, valamint a saját tulajdonban lévő bányák üzemeltetése. Kevés olyan magyar márka van a hazai piacon, amelyről elmondható, hogy generációk ismerik és kategóriájában fennállása óta piacvezető.

Jelenleg formátumtól függően 7,5-8,0 millió négyzetméteres gyártókapacitással rendelkezik két gyáregységben: a Nógrád megyei Romhányban gres padlóburkoló lapot, Zala megyében, a tófeji gyáregységében beltéri falburkolólapot állítanak elő. A vállalat székhelye: Tófej.

Fotónk illusztráció: Pixabay