Bűn és bűnhődés - a kommunizmus áldozatainak emléknapja
A modernkori történelem során számtalan tézis látott már napvilágot arról, hogy mely ideológia szedett több áldozatot az évszázadok során, de minden -izmust és létező adatot felülmúl az, hogy a butaságnál aligha van kártékonyabb és „hatékonyabb” tömegpusztító fegyver. Bár, az izmusok elve is nagyjából ezen alapszik. Magyarországon 2000 óta nyilvánították február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává. Hogy miért is?! Olvasson tovább!
A Magyar Országgyűlés, első Orbán kormánya 2000. június 13-án elfogadott határozata szerint február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává nyilvánította. Az időpont arra utal, hogy 1947-ben a szovjet megszálló hatóságok ezen a napon tartóztatták le Kovács Bélát. Kovács a Független Kisgazdapárt (FKGP) főtitkára volt és országgyűlési képviselőként mentelmi jog védte, amit semmibe vett a szovjetek által támogatott magyar kommunista bábpárt. A szovjetellenes kémkedéssel és ellenkormány alakításával megvádolt Kovács Bélát 1951-ig magyarországi és ausztriai börtönökben őrizték, majd 1952-ben a Szovjetunióba vitték, és bírósági tárgyalás nélkül 25 év kényszermunkára ítélték – olvasható a történelmi hírportál – a múltkor hasábjain.
A világban vagy százmillió, Kelet-Európában negyven év alatt egymillió ember halála szárad a kommunista pártok lelkén. ‘56 óta csak Magyarországról legalább 700 ezer embert deportáltak, amelyből háromszázezren sosem tértek haza.
Kovács deportálásával, valójában ekkor hunyt ki a demokrácia már akkor pislákoló lángja és kezdődött el egy olyan sötét éra, amit sajnos mi is, de szüleink is testközelből megismerhettünk. Mint minden rezsimnek, a kommunizmusnak is voltak haszonélvezői, szépszerével mentettek át büntetlenül gigászi vagyonokat is a rendszerváltás utánra, sőt némely káder, még politikailag is rehabilitálni tudta magát. Köszönhetően a szelektív memóriának és a kollektív agymosásnak.
Ma, ezen a napon emlékezni kell arra az átkos időszakra, amikor nemcsak a mindennapjaikat tették tönkre szüleinknek, nagyszüleinknek, hanem a jövőjüket is elvették millióknak, sorsukról diktatúrák boszorkánykonyájában dönthettek büntetlenül a nagyhatalmak. Emlékezzük és főleg ne feledjük el, hogy a közvetlen szomszédunkban dúló háborút indító agresszor egyik elődjének, főleg Sztálin nevéhez fűződnek ezek a horribilis számok.
Egy ilyen világ mértékű újabb genocídium csak józan ésszel és a múlt hibáiból okulva kerülhető el.
Fotó forrása: https://www.facebook.com/ferenc.zetenyicsukas