Ünnepeltek a határon túli magyarok is
A határon túl élő magyarok számára is fontos ünnep március 15-e. A trianoni előtti Magyarország nemzeti kisebbségeit a szomszédos államokban is köszöntötték, így például a román miniszterelnök sem hagyta szó nélkül nemzeti ünnepünket: Nicolae-Ionel Ciucă, román miniszterelnök magyar nyelven is üdvözölte az ott élő magyarokat.
Magyar nyelven is megjelent a román miniszterelnök köszöntése az rmdsz.ro oldalon. Nicolae-Ionel Ciucă március 15-e alkalmából üdvözletét küldi a romániai magyaroknak, és kiemeli mindazt a hozzájárulást, amelyet Románia fejlesztéséhez és modernizáláshoz tesznek.
Azt írja, hogy Románia harminc év alatt jelentős előrelépéseket tett a befogadó társadalom építésében, és kiemeli a magyar kisebbség ehhez való pozitív viszonyulását. A kölcsönös tisztelet, együttműködés, és a gazdag kultúrájukhoz, örökségükhöz való ragaszkodás mind hozzáadott értéket képviselnek Románia számára.
Ennél a pontnál kiemeli a román miniszterelnök a szabadság és a demokrácia iránti ragaszkodást is.
Ciucă azt írja, hogy egy érett és demokratikus európai társadalom arról ismerszik fel, hogy támogatja a nemzeti kisebbségek kultúrájának, történelmének, etnikai, nyelvi és vallási identitását. Így fogalmaz:
Romániának pedig szüksége van minden állampolgár kreatív energiájára, ötletére és inspirációjára, függetlenül az etnikai, nyelvi és vallási hovatartozástól.
A köszöntés végén ezt írja a román miniszterelnök:
Ezen a különleges napon őszinte jókívánságaimat küldöm a magyar nemzetiségű román állampolgároknak, akiknek egészséget, jólétet kívánok! Isten éltesse Önöket!
Csíkszereda
Az erdélyi magyarok több helyszínen is megemlékeztek az ünnepről. Csíkszeredán így:
Kelemen Hunor, Románia miniszterelnök-helyettese beszédében azt hangsúlyozta, hogy az erdélyi magyarok nemcsak az 1848.március 15-ét, ünneplik, hanem
...ma itt, Csíkszeredában, a 400 éves Mikó-vár árnyékában ünnepeljük a szabadságot, a 48-as szabadságharcot, ünnepeljük Petőfi Sándort, de ünnepeljük azt is, amit egy ilyen vár minden időben jelképezett: a biztonságot.
Arról is beszélt, hogy ma is ugyanazt jelenti a szabadság eszméje, mint 175 éve. A miniszterelnök-helyettes kitért az orosz-ukrán háborúra is:
A szabadság természetesen egyetemes – nem is lehet másként. Mindenkit megillet, minden népet, minden közösséget és minden embert.
Kelemen Hunor a beszédében így fogalmazott:
...megőriztük a közösség biztonságát, megőriztük a békét, és ez szabadságot jelent, és igen, fejlesztjük Erdélyt, fejlesztjük Székelyföldet, fejlesztjük Csíkországot, építjük a mi közösségeinket.
Kárpátalja is ünnepelt
A háború ellenére is ünnepeletek a kárpátaljai magyarok március 15-én. Csendes koszorúzással több helyszínen is megemlékeztek az 1848-49-es szabadságharcról. A karpat.in.ua videóban számolt be a megemlékezésekről.
Terjed a közösségi médiában az a videó, amelyen egy újbátyui, három éves kislány szavalja a Nemzeti dal egyik strófáját.
A felvidéki magyarok is megemlékeztek a Nemzeti ünnepről
A felvidéki magyarok Alistálon, a Boda Domonkos Közösségi Ház udvarán tartották megemlékezésüket a nemzeti ünnep alkalmából. A rendezvényt Alistál község polgármestere, önkormányzata és kulturális-népművelő bizottsága szervezte meg- írja a felvidek.ma.
Isztambul
Az 55. honvédzászlóaljban teljesített tisztek leszármazottjai is ünnepeltek Isztambulban
Törökországban a magyar konzulátus vasárnap ünnepelte a nemzeti ünnepet. Isztambulban Kiss Gábor nagykövet és Hendrich Balázs főkonzul koszorúzta meg azt az emléktáblát, amely a Feriköy protestáns temetőben található - írják a konzulátus honlapján. Ez az emléktábla a 1848-49-es szabadságharc áldozatainak állít emléket. A koszorúzás után ünnep megemlékezést tartottak az Isztambuli Magyar Intézetben. Ezen az ünnepségen részt vett két olyan vendég is, akiknek leszármazottjai az 55.honvédzászlóaljban teljesítettek szolgálatot.
Derecskey János volt az ükapja Emre Ö Eksinek, Hajdu Kristian ükapja pedig Hajdu Gábor altiszt.
A nagykövet ünnepi beszéde után a főkonzul mondta el ünnepi beszédét. Hendrich Balázs elmondta, hogy 1851. március 15-én alapították meg a honvédek az Isztambuli Magyar Egyletet azzal a céllal, hogy ápolják a magyar tánc-irodalom hagyományokat, és táncmulatságokat is szerveztek. Miután feloszlott az egylet, nem volt hol megtartani az összejöveteleket. Ma már nincs ilyen probléma - jelezte a főkonzul, hiszen a modern technika által minden lehetőséget meg tudnak adni a közösségi ház eseményei számára. Kiemelte, hogy
Minden igyekezetünkkel azon dolgozunk, hogy a régi egylet hagyományaira építve, egy olyan gazdag szellemi műhely alakuljon ki, mely hozzájárul az itt élő magyar közösség erősítéséhez; éppen ezért szívesen nyújt helyszínt mindenféle kezdeményezésnek a kulturális intézet.
A képek forrása: Facebook, Wikipedia