Májusig szigorít a kampányok és a választási jelölő szervezetek finanszírozását szabályozó törvényeken a Fidesz, az erről szóló javaslaton, illetve a részleteken már dolgoznak a frakcióban

- nyilatkozta a Mandinernek Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke, amelyet a 24.hu szemlézett. A politikus a kezdeményezés mellett azzal érvelt, hogy külföldiek, vállalatok, egyéb külsős szervezetek ne "vásárolhassák" fel a képviselőket, polgármestereket, frakciókat.

A lap kormánypárti értesülések szerint arról ír, hogy ha bármilyen egyesület, párt, vagy egyéb szervezet hivatalosan szeretne jelölő szervezetté válni például a most következő önkormányzati választáson – azaz szerepelhet a szavazólapon, lehet listája –, feleljen meg a pártokra vonatkozó szabályoknak.

Vagyis csak magyar természetes személyektől fogadhat el anyagi vagy egyéb támogatást.

Kósa Lajos eszmefuttatása szerint a szabályozás úgy volna fair,

"ha lehetőség szerint minden szereplő azonos feltételekkel induljon a választáson. El kell érni, hogy külföldiek anyagilag ne befolyásolják a voksolás folyamatát, ahogy olyan szereplők sem, akik bár nem alanyai a választójognak (például vállalatok, befektetők), mégis jelentős érdekeik fűződhetnek az választáshoz. Pártokat ma is csak magyar természetes személyek támogathatnak, esetükben ez a korlátozás több évtizede fennáll, s amíg zömében pártok voltak az úgynevezett jelölőszervezetek, nem is volt különösebb probléma."

A 24.hu cikkében emlékeztetett, hogy január végén másodszor hozott nyilvánosságra az ellenzék kampányához köthető külföldi pénzekről szóló titkosszolgálati jelentést az Országgyűlési nemzetbiztonsági bizottsága, amelyről a frisshirek.hu-n is beszámoltunk. A 24.hu összegezte, hogy mit érdemes tudni a kirobbant ügyről az elmúlt hónapokból:

• Márki-Zay Péter tavaly nyáron említette meg azt, hogy a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) az Egyesült Államokban működő Action for Democracy (AD) nevű szervezettől kapott pénzügyi támogatást az országgyűlési választási kampány idején. Kezdetben százmilliós tételt emlegetett, majd kiderült, 1,8 milliárd forintról volt szó. Első ránézésre ez ugyan hatalmas összegnek festhet, azonban a kormányoldal teljes kampányköltségvetésének mégis mindössze a töredéke.
• Amint Márki-Zay Péter nyilatkozata elhangzott, a rendőrség, a nemzetbiztonsági bizottság és a NAV is foglalkozni kezdett az üggyel.
• A kormányzati propaganda, a kormánypárti politikusok és az egész médiagépezet pedig megépítette a "dollárbaloldal" kifejezést, és úgy kommunikálnak az ügyről, mintha példátlan befolyásolási kísérletről lenne szó.
• Az ellenzéki pártok mint korábbi szövetségesek Márki-Zay nyilatkozatára úgy reagáltak, hogy nem tudtak a pénzről semmit, és az érintett támogatást küldő szervezet, az AD nyilatkozata sem öntött egészen tiszta vizet a pohárba.
• Novemberben arra derült fény, hogy az MMM-en kívül egy magáncég, az Oraculum 2020 Kft. is kapott az AD-től csaknem egymilliárd forintot, de nem tudni, mire.
• Egészen pontosan azt sem tudni, hogy kitől, kiktől érkezett a pénz, mert az AD csak közvetített.
• Az sem világos továbbá, hogy valódi törvénysértés történt, kreatív kampánykönyvelés vagy a szokásos, furmányos magyar kiskapuzás. Törvénysértésről akkor beszélhetnénk, ha a külföldi pénzek pártokhoz is eljutottak volna, amely azonban egyelőre nem bizonyosodott be.
• A Nemzeti Nyomozó Iroda ősszel indított a kérdésben nyomozást, az ORFK a mostani fejleményre tekintettel a 24.hu megkeresésére azt közölte, hogy az már nincs a rendőrségnél, hanem a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vizsgálódik, miközben az Állami Számvevőszék is foglalkozni kezdett az üggyel.

A kiemelt kép forrása: MTI / Máthé Zoltán